Tűzvédelmi szabályozás részletek

A Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint: “A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő család-tagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük”

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat [35/1996. (XII. 29.) BM rendelet] 57. § (1) szerint:

“A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.”

Munkáltatókra vonatkozó előírások:

• a tűzvédelmi szabályok megismertetése, azaz a tűzvédelmi oktatás és annak dokumentálása, dolgozókkal/alkalmazottakkal, ez kiterjed pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre is,
• a tűzesetek megelőzése,
• tűz esetén szükséges feladatok megállapítása,
• ha jogszabály elrendeli, akkor az előző szabályok írásba foglalásáról tűzvédelmi szabályzatban, illetve tuzriadó tervben;
• a helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérése, dokumentálása
• a tűzvédelmi berendezések beszerzése, üzembiztos állapotban tartása, ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész vezetése

Társasházak kezelőire vonatkozó előírások, felülvizsgálatok, karbantartások:

• elektromos hálózat és a villámvédelmi rendszer,
• hő- és füstelvezetők, ablakok,
• tüzi-vízhálózat,
• tűzoltó készülékek,
• tűzjelző működése,
• tűzvédelmi jelzőtáblák megléte.

A tűzvédelmi Szabályzatra vonatkozó előírások:

A Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint:
“A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyi-séggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő család-tagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesít-ményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük”.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat [35/1996. (XII. 29.) BM rendelet] 57. § (1) szerint:
“A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írás-ban köteles kidolgozni az épületre vonat-kozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a mene-külésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használa-tára vonatkozó előírásokat, valamint köte-les gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.”

A munkáltatók főbb feladatai:

• a tűzvédelmi szabályok megismertetése, azaz a tűzvédelmi oktatás és annak dokumentálása, dolgozókkal/alkalmazottakkal, ez kiterjed pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre is,
• a tűzesetek megelőzése,
• tűz esetén szükséges feladatok megállapítása,
• ha jogszabály elrendeli, akkor az előző szabályok írásba foglalásáról tűzvédelmi szabályzatban, illetve tuzriadó tervben;
• a helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérése, dokumentálása,
• a tűzvédelmi berendezések beszerzése, üzembiztos állapotban tartása, ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész vezetése.

A társasház, lakásszövetkezet kezelőjének gondoskodnia kell az alábbi felülvizsgálatokról és karbantartásokról, továbbá mindezek dokumentálásáról:

• hő- és füstelvezetők, ablakok,
• tüzi-vízhálózat,
• menekülési útvonal, kiürítési lehetőség biztosítása,
• tűzoltó készülékek,
• tűzjelző működése,
• tűzvédelmi jelzőtáblák megléte.

A tűzjelző- és oltóberendezések telepítésének előírásai:

Hol és mikor kötelező a tűzjelző és -oltóberendezések telepítése?

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (35/1996 (XII. 29.) számú BM rendelet) tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló rendeleteket. Ennek 1. számú mellékletében találjuk a tűzjelző- és oltó berendezések létesítésének előírásait. Ezen berendezések létesítésére és átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen típusú, méretű épületben milyen fokú kötelezettségek adódnak a tűzjelző és -oltóberendezésekkel kapcsolatban.

A Szabályzat rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.

	Az épület jellege	Beépített tűzjelző berendezés szükséges	Beépített tűzoltó berendezés szükséges
1.	Szállásépület
1.1.	Középmagas és magas épületekben (13,65 méter felett)	igen	igen
1.2.	Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított	igen
2.	Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde
2.1.	Magas épületekben (30 méter felett)	igen	igen
2.2.	Többszintes és középmagas épületekben 500 m2 alapterület felett	igen
2.3.	Pénzintézetek épületeiben	igen
2.4.	Az épületek számítógép-központjaiban, ha alapterületük meghaladja a 150 m2-t	igen	igen
3.	Egészségügyi létesítmények
3.1.	A háromszintesnél magasabb rendelőintézetben	igen
3.2.	Fekvőbeteg-ellátás	igen
3.3.	Fekvőbeteg-ellátás középmagas és magas épületben (13,65 méter felett)	igen	igen
3.4.	Fekvőbeteg-ellátás, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300 főt	igen	igen
4.	Speciális egészségügyi és szociális létesítmények
4.1.	Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló, legfeljebb kétszintes épületekben, ha az egy tűzszakaszban lévők száma meghaladja a 100 főt vagy egyirányú kiürítés esetén az 50 főt	igen
4.2.	Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben, ha a rendeltetés a harmadik szinten vagy a felett kerül kialakításra, a rendeltetés szintenként összesített alapterülete meghaladja a 3000 m2-t	igen	igen
5.	Kényszertartózkodásra szolgáló épület
5.1.	Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt vagy háromszintesnél magasabb épületben	igen
6.	Művelődési épületek
6.1.	Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt	igen
6.2.	Múzeum, könyvtár, levéltár esetében, amennyiben azok összesített alapterülete meghaladja az 1000 m2-t	igen
6.3.	Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága meghaladja a 8 métert	igen	igen
6.4.	A művelődési épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2-t	igen	igen
6.5.	13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott, ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt	igen	igen
7.	Sportcélú épület
7.1.	Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a 2000 m2-t (ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendezvényekre is használják, akkor ezt is figyelembe kell venni)	igen
8.	Kereskedelmi létesítmények
8.1.	Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át	igen
8.2.	Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 2000 m2-t	igen
8.3.	Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként Összesített alapterülete meghaladja a 8000 m2-t	igen	igen
8.4.	Kereskedelmi létersítmény három szint és szintenként összesített 1000 m2 alapterület felett	igen
8.5.	Kereskedelmi létesítmény 13,65 méter felett	igen	igen
9.	Raktározási, tárolási rendeltetés
9.1.	Az 500 m2 feletti alapterületű raktárhelyiségek – kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárolóhelyiséget -, melyekben éghető anyagok, termékek tárolását végzik. A tárolt anyagok és az épület tűzvédelmi jellemzőinek is az oltási körülmények figyelembevételével kell az oltóberendezések szükségességét meghatározni, különös tekintettel a 6,00 méternél nagyobb tárolási magasságú, 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésű és 3000 m2-t meghaladó összesített alapterületű helyiségekre.	igen
9.2.	Többszintes mélygarázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak, és az alsóbb szintek elhagyása csak a felette lévő szinteken keresztül történhet.	igen	igen
9.3.	Zárt garázs, mely 13,65 méter felett kerül kialakításra	igen	igen
9.4.	Gépesített garázs, illetve többszintes zárt garázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak	igen	igen
10.	Mezőgazdasági és ipari termelő épület
10.1.	Középmagas és magas épületek (egyéb esetekben az előállított, feldolgozott anyag és az épület tűzvédelmi jellemzőinek, valamint oltási körülményeinek figyelembevételével kell a berendezések szükségességét meghatározni)	igen
11.	Egyéb
11.1.	Porrobbanás-veszélyes berendezés(ek) belső terében, ha a szakhatóság előírja	igen	igen
	Vegyes rendeltetésű épületek esetében az 1-11. pontban szereplő rendeltetéseknél meghatározott követelmények figyelembevételével kell a tűzjelző és/vagy oltóberendezést létesíteni.